Kínai bütykös hattyúlúd fajtaleírás

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%ADnai_hatty%C3%BAl%C3%BAd

A kínai hattyúlúd (Anser cygnoides) (régebbi rendszerekben Cycnopsis cygnoides) a madarak osztályának a lúdalakúak (Anseriformes)rendjébe, ezen belül a récefélék (Anatidae) családjába tartozó faj.

  
Vadon élő egyedei Oroszországban, Mongóliában, Japánban és Kínában élnek. Kína déli részére, a Jangce völgye és Kanton közötti területre vonul az állomány telelni. Oroszországban csak izolált populációi maradtak fenn. A legtöbb egyed Mongólia nyugati részén és Közép-Kína északi és keleti területein költ.

Elterjedése, élőhelye Háziasított fajtája is létezik. Háziasított alakja Európában is régóta ismert, de a vadon élő alakot csak későn, az 1920'-as években hozták először Európába. Ma is előfordul néhány helyen parkokban, de lényegesen ritkább, mint a többi díszmadárként tartott lúdfaj. Vadon csak egyetlen helyen, Németország déli részén, Heidelberg környékén él egy kis létszámú, nagyjából 180 egyedből álló állomány. Több helyen élnek félvad egyedek Európában, de szinte mindenütt a háziasított hattyúlúddal alkotott hibrid egyedek.

Megjelenése 

Nagy testű lúdfaj, testhossza 81-94 centiméter (az Anser fajok közül ez a legnagyobb), tömege 2,8-3,5 kilogramm (a háziasított egyedek testesebbek, ezek elérhetik az 5 kilogrammot is). Testtömege 4000-5000 gramm. A tojó kisebb mint a hím. Zömök testű, rövid lábú, hosszú nyakú madár. A tollazata szürke, barna és fehér keveréke. Csőre szürkésfekete. A háziasított példányának a csőrén a bütykös hattyúhozhasonló bütyök található, ez is jelzi, hogy ez a faj átmenet a ludak és a hattyúk között.

Hívóhangja messze hangzó, éles trombitálásszerű hang. Főleg repülés közben hallatja.

Életmódja 

Szinte kizárólag növényevő. Táplálékai fűfélék és mocsári, vízparti növények. A vizek iszapjában is kutat gyökerek és rizómák után.

Szaporodása 

Viszonylag későn, csak április végén térnek vissza a madark telelőterületeikről a szaporodási helyekre. Tavak partján, kisebb szigeteken költ, nemritkán kisebb kolóniában. Mint minden lúdféle, ez a faj is monogám. tartós, akár egy életre szóló párkapcsolatban él párjával. A fészekalja 5-10 krémszínű tojásból áll. (Összehasonlításul a háziasított tojó 40-50 tojást is tojhat egy évben.) Tojásait májusban rakja le. A tojó csak az utolsó tojás lerakása után kezd el költeni, így a kislibák egyszerre bújnak ki a tojásokból. Költési ideje 28-30 nap. A kikelő fiókákat mindkét szülő vezeti és gondosan óvják őket a ragadozóktól. A fiatal ludak mintegy 10 hetes korukra lesznek röpképesek és szeptemberben szüleikkel együtt vonulnak el telelőterületeikre.

Természetvédelmi helyzete 

Ázsiai hazájában erősen vadászott faj. Állományait az 1970-es években 10 000 egyed körüli volt, ma ennek töredékére esett vissza az állomány. ATermészetvédelmi Világszövetség 2000-ben sorolta át a „sebezhető” kategóriából a „veszélyeztetett”-be. A populációk jobb feltérképezésének és a védelemnek köszönhetően 2008-ban újra „visszafokozták” a sérülékeny kategóriába a fajt.

Képek 

• 

  Fehér színű háziasított gúnár portré
 
• 

  Fehér színű háziasított gúnár
 
• 

  Vadszínű és foltos háziasított példányok
 
• 

  Vadszínű háziasított egyed

Forrás 

Ez a szócikk részben vagy egészben a Schwanengans című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. A fordítás eredetijének szerzőit az eredeti cikk laptörténete sorolja fel.

• Janet Kear (Hrsg): Ducks, Geese and Swans. Oxford University Press, 2005, ISBN 0-19-854645-9
• Josep del Hoyo et al.: Handbook of the Birds of the World, Band 1 (Ostrich to Ducks). Lynx Edicions, 1992, ISBN 84-87334-10-5
• Hartmut Kolbe: Die Entenvögel der Welt. Ulmer Verlag 1999, ISBN 3-8001-7442-1
• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. szeptember 17.)

Némakacsa fajtaleírás

A pézsmaréce, másképpen pézsmakacsa, népies nevén némakacsa (Cairina moschata) a lúdalakúak rendjébe, ezen belül a récefélék(Anatidae) családjába tartozó faj.

Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Madarak (Aves) Rend: Lúdalakúak (Anseriformes) Család: Récefélék (Anatidae) Alcsalád: Réceformák (Anatinae) Nemzetség: Fényrécék (Cairini) Nem: Cairina Faj: C. moschata
Tudományos név
Cairina moschata Linné, 1758

  

Előfordulása 

Eredeti elterjedési területe Mexikótól délre Peruig és Uruguayig, de mára már a világ minden táján tenyésztett úszómadár lett.

Megjelenése 

A vadon élő pézsmarécék eredetileg fekete színűek, és csak nagy ritkán bukkan fel tollazatukban egy-egy fehér toll. Hasukon irizál a tollazat. A pézsmakacsák fején jellegzetes, vöröses színű, húsos kinövések láthatóak, arcuk pedig csupasz. A 3–4 kilogrammos testtömegű gácsérok jóval nagyobbak a tojóknál, amelyek átlagosan 1,5–2 kilogrammot nyomnak. (A háziasított példányok esetében jóval nagyobb tömeggel számolhatunk: a tojók akár 5, a gácséroknál pedig akár 7 kilogrammos testsúly is előfordulhat.)

A háziasított pézsmakacsa tollazata többféle színben pompázhat: tiszta fehér, barna, fekete és foltos egyedek is ismertek.

Életmódja 

A vadon élő pézsmarécéket eddig viszonylag kevesen vizsgálták. Meglehetősen sok időt töltenek a fák koronájában, ahol kiválóan el tudnak rejtőzni. Ha megriasztják őket, lassú, nehéz szárnycsapásokkal emelkednek a levegőbe. Elsősorban a reggeli és esti órákban aktívak, ekkor szerzik növényi eredetű táplálékukat a sekély vízből. A költési időszakban egyedül vagy kisebb csoportokban látható, máskor nagyobb, akár 16 egyedből álló csapatok is megfigyelhetőek.

A néma kacsa azért is népszerű, mert – mint népi neve is mutatja – igen halk. Leginkább sziszeg, néha morog és csendesen hápog. Kárpótlásul változatos metakommunikációs eszközöket használ: kattotatja a csőrét, rázza a fejét, felfújja magát, billegeti a farkát stb.

Szaporodása

Pézsmaréce fióka

A pézsmaréce tojója a vadonban faüregekbe, gödrökbe rakja tojásait. A kirakott költőládákat is előszeretettel használja. A 8–21 tojás 35 napon belül kel ki. A sárga-barna pelyhes fiókák fészekhagyók.

Háziasítás 

A pézsmaréce vadon élő állománya nem veszélyeztetett, háziszárnyasként pedig egyre gyakoribb. Dél-Amerikából származik, az első európaifelfedezők érkezésekor már házi pézsmarécékkel találkozhattak. A 16. században hurcolták az óvilágba, ahol népszerű asztali fogássá váltak. Később a pekingi kacsa a háttérbe szorította, mint húsforrást, azonban az utóbbi 35 évben ismét gazdasági szempontból jelentős baromfifaj lett, intenzív tenyésztése többek között Franciaországban, Olaszországban és Tajvanon folyik. Húsanagyon ízletes, valamivel több fehérjét és kevesebb zsírt tartalmaz, mint a házikacsáé. Májtermeléseis kiváló.

Hivatkozások 

• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. november 14.)
• A vadon élő pézsmakacsákról

Képgaléria [szerkesztés]

• 

  A gácsér kitárt szárnyakkal 1
 
• 

  A gácsér kitárt szárnyakkal 2
 
• 

  Pézsmarécék
 
• 

  Pézsmaréce fiókák 1
 
• 

  Pézsmaréce fiókák 2
 
• 

  Fiatal (11 hetes) gácsér
 
• 

  Fiatal (11 hetes) gácsér
 
• 

  A felnött gácsér (37 hetes) korában
 
• 

  Fiatal (11 hetes) tojó
 
• 

  Háziasított pézsmarécék
 
• 

  Háziasított pézsmarécék

Araucana fajtaleírás

Forrás: http://zsozoo.blogspot.com/2012/01/araucanarol.html

Az Araucana díszbaromfi fajta

 

Külleme

Robusztus, ellenálló baromfifajta. Farok nélküli, ún. szárazföldi tyúk. A madár felülről szemlélve, kissé oválisnak tűnik. Különleges ismertetőjele a fej oldalán található tollbojtok. Emellett pofaszakálla is van.

Törzse megnyújtott ellipszishez hasonlítható. A függőlegeshez közeli testtartású. A kakas törzse meredekebb.

Feje mérsékelten széles.

Arca vörös, de a fekete színűeknél vagy a feketés vörösöknél sötétbe hajló is lehet.

Szemei élénkek, színe összefüggésben áll a tollazat színével.

Csőre erős, kissé hajlított.

Taréja szabálytalan borsótaréj, hátul nem követi a nyak vonalát, feszes szöveti szerkezetű.

Állebenye alig fejlett, sőt a szakállas változatnál teljesen hiányzik is.

Füllebenye vörös, valamiféle árnyaltság megengedett

Tollképződmények a fej oldalán találhatók. Ezek a tollképződmények a fej oldalán helyezkednek el, és oldalról, felülről, alulról, hátulról tekintve mindig egyformák.

Jellegzetes pofaszakálla van, ami nem hasonlíthat a kecskeszakállra.

Nyaka közepes hosszúságú, széles gallértollazat jellemzi.

Szárnyai szorosan a testhez simulók, vízszintes tartásúak, a test síkjából nem emelkednek ki.

Háta elég hosszú.

Nyeregtájéka feszes, nyeregtollakkal teljesen borított.

Melle széles, kissé domború.

Hastájéka egészen jól fejlett.

Lábai közepes hosszúságúak, szélesek, gömbölyített formájúak. Simák, finom csontozatúak. Színe összefüggésben áll a tollazat színével.

Lábujjai előreállók, feszesek. Jól terpesztettek.

Faroktollai teljesen hiányoznak.

Tollazata szorosan a testhez simuló. A kék tollazatú változatnál a lazább tollszerkezet megengedett.

Durva fajtahiba a túlzott nagyság, a szögletes alak, a rövid hát, a keskeny törzs. Nem szeretik a felálló borsótaréjt. Ha a fej oldalán képződő tollbojtok túlságosan nagyok vagy féloldalasak, kifejezetten durva hibának számít.
Tojásai:
Az araucana tojáshéjának színe a türkizkéktől a zöldig terjedő skálán helyezkedik el. Ezt dominánsan örökli is. Barna héjú fajtával keresztezve zöld, fehér héjúval világos kék színű tojásokat termelnek az utódok. Ellentétes véleményeket lehet olvasni az Araucana tojás koleszterin tartalmáról. 

Mérete

A kakasok 2,0–2,5 kg súlyúak, a jércék 1,6–2,0 kg-ot érnek el.

Színváltozatai

Sok színben tenyésztik, de ez általában alárendelt jelentőségű.

Ilyen az aranynyakú, a kék aranynyakú, az ezüstnyakú, az arany búzaszínű, a kék búzaszínű, afekete-vörös és a kék-vörös, valamint a vadszínű.

Aranynyakú – Feje aranybarna, a nyak- és az ágyéktollazat sötét aranysárga, feketén csíkozott. A váll és a hát arany-vörös. A másodrendű evezők feketék, barna külső szegélyűek. Az elsőrendű evezők feketék, külsejük barna. A szárny háromszögét képezik. A szárnyszalag fekete. A mell, a has és a comb fekete. A tojók fej- és nyaktollazata aranysárga, fekete csíkokkal.

A mell lazacszínű. A hátfedőtollak sárgásbarnák, fekete spiccezettséggel. A comb és a has szürkésbarnák. A láb színe fűzöld, a szem narancssárga.

Kék-aranynyakú – Éppen olyan, mint az aranynyakú, csak a fekete tollakat kékek váltják fel.

Ezüstnyakú – A kakas feje, nyaka és nyeregtollazata ezüstfehér, fekete csíkozással. A váll és a hát ezüstfehér. A másodrendű evezőtollak feketék, fehér külső szegéllyel. Az elsőrendű evezők belül feketék, kívül fehérek. A szárny háromszögét képezik. A szárnyszalagok feketék. A mell, a has és a comb fekete tollakkal fedett. A tojó fej és nyaktollazata ezüstfehér, fekete csíkokkal. A mell lazacszínű. A hát fedőtollai ezüstszürkék, fekete spiccezettséggel. A comb és a has tollai szürkék.

A láb bőrszíne fűzöld, a szem narancssárga.

Arany búzaszínű – A kakas színe és rajzolata egyezik az aranynyakúnál leírtakkal, ám ennél a változatnál nincs fekete csíkozottság a fej, a nyak és az ágyék tollazatában. A tojó fej- és nyaktollazata vörösesbarna. A nyaktollazatban keskeny, matt fekete színű csíkozottság engedélyezett. A testet fedő tollak búzaszínűek, a mell, a has és a comb világos zsemleszínű. A sötét búzaszínű evezőtollak belső zászlói feketésbarnák. A láb világos fűzöld, a szemek narancssárgák.

Kék-búzaszínű – Megegyezik az arany búzaszínűvel, de a fekete mintázottság helyén kék található.

Fekete-vörös – A kakasok mélyfeketék, zöld fényű csillogással. A fej-, a nyak- és a nyeregtollazat élénk aranyvörös, fekete csíkozottságú. A hát fekete vagy barnásvöröses felrakódással tarkított. A váll barnásvörös. A tojó alapszíne egyezik a kakaséval, a fej- és a nyaktollazat barnásvörös, fekete csíkozással. A gallértollak elülső részének vörösesbarna széle megengedett. A láb fekete olajszínű, a talp sárga. A csőr sötét szaruszínű. A szem színe vöröstől a barnásvörösig terjed.

Kék-vörös – Rajzolata egyezik a fekete-vörösével, csak a fekete helyett kék színben pompázik.

Vadszínű – A kakas feje, nyaka és ágyéktollazatának színe fekete csíkos mintázattal tarkított barnásvörös. A váll és a hát sötét vörösesbarna. A másodrendű evezőtollak feketék, külső szélük barna. Az elsőrendű evezőtoll belül fekete, kívül barna, ez képezi a szárnyháromszöget.

A szárnyszalag fekete. A mell, a has és a comb fekete. A tojók fej- és gallértollazata aranybarna,

fekete csíkokkal tarkítva. A mell lazacszínű. Az apró fedőtollak barnák, fekete spriccezettséggel. A comb szürkésbarna, a has feketésszürke. A lábak fűzöldek, a szemek narancssárgák.

Elterjedtsége, állománynagysága

A korai ivarérés, a jó tojástermelő képesség, húsának kitűnő minősége és ízletessége, kedvező takarmányértékesítő képessége miatt, nem is beszélve érdekes és értékes küllemi jegyeiről, ez a kultúrtörténeti értékű fajta terjedőben van.

Mandarin réce fajtaleírás

Mandarin réce

 A mandarinréce (Aix galericulata) egy közepes méretű ázsiai díszmadár, amely a lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe, ezen belül a récefélék (Anatidae) családjába tartozik. Előfordulása: Valaha igen elterjedt volt Kelet-Ázsiában, de mára veszélyeztetett fajjá vált. Víz közeli lombos erdők lakója. A Kelet-Oroszországban és a Kínában élő populáció jóval 1000 pár alatt van , habár Japánban megközelítőleg 5000 pár él. Az utóbbi időkben a mesterséges telepítéseknek köszönhetően Európában is elterjedt, itt körülbelül 7000 vadonélő párt tartanak nyilván. Megjelenés: ITT LÁTHATOD IS! A rendkívül szép formájú és tollazatú madár általában 41–49 cm hosszú, szárnyfesztávolsága 65-75 cm. Különösen jellegzetes a hím, melynek jellemzője a vörös csőr, a szemek körüli fehér félhold alakú mintázat és a csőr alatti nagy terjedelmű vörös tollazat. A nőstények hasonlóak a kisasszonyréce (karolinai réce) nőstényeihez, viszont tollazatuk világosabb, és csőrük tompa végződésű.   Életmódja: Napközben a bokrok között pihen, sötétedés után kezdi el keresgélni magvakból, csigákból, rovarokból és kisebb halakból álló táplálékát. Egyik kedvenc étele a makk. AZ ázsiai példányok télen Kína keleti térségeibe és Japán déli részébe vándorolnak. Szaporodása: Az ivarérettséget egyéves korban éri el. A költési időszak áprilistól júniusig tart. Nász idején a hímek a fejükön lévő dísztollaikat felborzolják. A szabadban leggyakrabban a tavakhoz közeli sűrű fás térségekben költ, fészkét faodvakba rakja, melyet tollakkal bélel ki. A fészekben 9–12 fehér tojás található, ezeken a tojó 29–30 napig kotlik. A kikelés után néhány nappal a fiókák leugranak a földre. Anyjuk elvezeti kicsinyeit egy alkalmas, táplálékban gazdag helyre. Hat hét múltán a kiskacsák teljesen önállóak, de legalább a következő párzási időszakig a környéken maradnak. Az alábbi linkekre kattintva megnézhetjük, hogyan is történik a kisrécék kiszabadulása a költőodúból, akár 10 méter magasságból: HALÁLUGRÁS??? HALÁLUGRÁS 2 ??? Szerepe Kínában: A mandarinréce régtől fogva kitüntetett szerepet kapott a kínaiak körében. Gyakorlatilag mindig párban ábrázolják, hiszen amiatt lettek nagyon népszerűek, hogy a hím és a nőstény élete végéig együtt marad, és utódaikat is párban nevelik. Épp ezért lett a mandarinréce-pár a házastársi hűség és boldogság jelképállatává. A képi ábrázolásain gyakori, hogy az egyik állat csőrében lótuszvirágot, a másik a lótusz gyümölcsét viszi, ez azon kívánságot fejezi ki, hogy a házasság gyermekáldásban teljesedjék ki. A mandarinrécés függöny illetve a mandarinrécés takaró a nászágy elmaradhatatlan tartozékai. A mandarinrécés párna pedig rendkívül gyakori nászajándék. Ezen tárgyak mindegyike rendkívül színes, gondos hímzés formájában ábrázolja a mandarinkacsa-párt. A „mandarinrécék a ködben” kifejezés a még össze nem házasodott szerelmesekre utal. A „mandarinréce-egyesülés” a szerelmi tankönyvek tanúsága szerint a közösülés 30 különleges pozitúrájának elnevezése.  Története: A mandarinréce már jóval Krisztus előtt igen ismert és nagyra becsült madár volt Ázsiában. A nyugatiak már megérkezésük után nem sokkal felfedezték a madár szépségét és már az 1700-as évek elején elején szállítottak belőle példányokat Európába. A fajt könnyű gondozni és tenyészteni, emiatt sok tenyésztőnél és állatkertekben is megtalálható. (forrás:Wikipédia) 

Japán fürj fajtaleírás

Forrás: http://www.japanfurj.webatu.com/leiras.html

Származása

Fürj a csirkékkel, a fácánokkal együtt egy családhoz (Phasianoidea),  a tyúkalakúak rendjébe tartozik. Faj vagy alfaj aCoturnix génuszon,  az összes kontinensen őshonos, kivéve az Amerikát. Coturnix coturnix vándormadár. Ázsiát, Afrikát és Európát bejárva, nyílt vagy cserjés puszták lakója. Több alfaját ismerjük, de a legfontosabb az európai fürj,Coturnix coturnix coturnix, és az ázsiai, vagy japán fürj, Coturnix coturnix japonica.

Története

Ázsia:

Ezek a madarak nem kerültek fel a háziállatok listájára. Kínában háziasították a XI. században. Majd a XII. században-Japánban és Koreában. Mindenesetre japán fürj első háziasítása Kínában történt és nem a Közel-Keleten, mint ahogy azt egyes szerzők írják. Bár az európai  fürj délre vonuló csapata az egész Földközi-tengert átrepülve, kimerült állapotban, könnyen csapdába fogták. A rendelkezésre álló egyiptomi és a bibliai adatok nem mutatják azt, hogy az Európai fürjeket fogságban háziasították volna.

Japán:

Azt állítják, hogy a japán császár hogy a tuberkulózist elkerülje, fürj húst fogyasztott. Ez ahhoz vezetett Japánban, hogy széles körben elkezdték tenyészteni a fürjet a húsáért és a tojásért, ezzel a választék megnőtt. 1910-re japán egyik nemzeti eledelé vált. 1910 és 1941 között, a lakosságot a japán fürj tartotta fent, különösen Tokió, Mishima, Nagoya, Gifu és Toyohashi területeken. Ez az időszak is képviseltette magát, amikor a japán császári expanzió mellett, háziasított japán fürj telepet hozták létre Koreában, Kínában, Tajvanon, Hongkongban és később Délkelet-Ázsiában.

Volt Szovjetunió:

Azok a vidéki és kisvárosú emberek, akik fürjet tartottak, a minden napi tojásért, és a fölösleget húsáért, az megúszta a nagy éhínséget, ami a II. világháború előtti években söpört végig a Szovjetunióban. 1986 áprilisában bekövetkezett csernobili atomkatasztrófa óta megnőtt az igény a fürjtojás iránt. Az azóta szétesett birodalomban fontos étrendnek számít.

Európa:

1900-ban érkezett Angliába vagy Portugáliába (ez mai napig vita forrás). Minden esetre a történet szerint, kicsempészték Japánból. Kezdetben mint kedvencként, majd 30-as évektől már konyhai recepteken is megtalálhatóak lettek.

 

   Magyarország:

Magyarországra 1960-ba kerül NDK-ból a gödöllői egyetemre kísérletezés céljából. A további története és kísérleti eredmények köddé váltak, mivel azt abban az időben senki nem tudott semmit. Igazi áttörést a Magyarországon állomásozó szovjet katonák tették meg.  Hogy pénzhez jussanak, a szabadidejükben fürjeket, vagy tojásokat csempésztek ki és adták el.

Kezdetben mint házi kedvenc és később nagyüzemi tenyészetben, a kozmetikai iparnak adták el tojásait.

"Az írások zöme a perepel.ru Igor Blankov  elküldött írását lefordítva, a http://mek.oszk.hu/ oldalról kiböngészve majd kidolgozva, és dr Karki Kedar (Diseases of Quail) írását lefordítva, és az érintett személyek engedélyével történt."

 Forrás: http://www.japanfurj.webatu.com/felepitese.html

Felépítése

Ahhoz hogy megértsük a japán fürj betegségét, vagy fertőzését, érdemes tudni a felépítését. A fürj felépítése szinte megegyezik a házityúk felépítésével. Alsó két képen a fürj felépítését lehet tanulmányozni.

      

A felnőtt japán fürjek:

Forrás: http://www.japanfurj.webatu.com/felnottfurj.html

A felnőtt japán fürj alakjában és méretében már a harmadik hónapra eléri. De a tojó 4.hónapra, kakas 5. hónapra lesz ivarérett. A tojó első tojása ha extenzíven tartjuk már a harmadik hónap közepén megjelenik. Az ipari illetve intenzív tartáson az ilyen szánalmas tenyésztőknél már a második hónapban megjelenik az első tojása.

Szétválasztás

Szétválasztáskor akkor beszélünk, ha saját állományunkat szeretnénk bővíteni.

A saját állomány esetén, sőt ha vásárolt tojásból kikelt, már felnőtt jelölt fürjeknél a szétválasztás már a második hónap illetve harmadik hónap elején kakasokra és tojókra csoportosítjuk. Erre azért van szükség

- hogy a genetikai hibát kiküszöbölhetjük (az állandó testvér, vagy szülőpár és gyerek  kapcsolat kiölheti a termékenységet a kakasból és a tojóból) magyarul vér frissíteni kell  az állomány)t idegen tojóval vagy idegen kakassal (személy szerint én kakast részesítem  előnybe. - hogy a kakas csak oda kerüljön ahová számára idegen az állomány (nem testvér -, nem  szülő állományhoz) - hogy a kakas harci dominancia megakadályozását, ameddig lehet meghosszabbítjuk  (nálam a hatodik hónapig sikerült) ennyi idő elég ahhoz, hogy tojókat kapjanak, vagy  felhizlalva a konyhára kerüljenek.

A kakas meghatározása az egyszínűeknél (nem vadas) nagyon nehéz. Ebben az esetben két dolgot lehet csinálni, egyik a szemrevételezés, a másik a megfigyelés.

A szemrevételezést a házi csirkén alkalmaztam és ültettem át tapasztalataimat a fürjekbe. Kérem ha kipróbálná, kezdje egy kis méretű csirkén és kakason mert az ott látottak megegyezők a fürjeknél. Azért ott mert a kismérete, és erős koncentrálás miatt, a fürj csak egyszer mutatja meg.

Következő a menet.

1. madarat hanyatt fektetjük, úgy hogy a feje lejjebb legyen mint a kloákája, 2. kloáka környéki tollat kézzel (nem fújással!!!) fésüljük el 3. ha a kloákát tisztán látja, nézzen és figyeljen erősen a közepébe, majd egy hirtelen erős fújással a következőt látja   - a kloáka az ingerre megmozdul szabályosan tátong ha tojó akkor egy lyukat, ha kakas akkor egy dudort fog látni   Ezt csak egyszer lehet megcsinálni, ha nem sikerült azt későbbi időpontban megismételhető.

Én 90% -os pontosságot tudtam elérni, ha szétválasztásról van szó. Csirkefarmok ezt alkalmazzák a naposcsibe szétválasztásánál.

A másik megoldás a megfigyelés

- viselkedés (pl. kakas éneke) - széklet mellett a váladék megjelenése a kakasoknál

Ezt nem alkalmazom (kivéve a 10%-nál), mert mire meglehet állapítani a nemüket már késő lehet.

Csoportosítás

Csoportosítás lényege az, hogy a kakas tojó arányát helyesen és jól állítsuk be. Ezt az alkalmazást én csak az extenzív tartóknak és az öko tartóknak ajánlom.

Két csoportra osztanám a csoportosítás lehetőséget. Egyik a ketreces és társai, a másik a teremben való fürjek elhelyezése.

A tartási módot nem ismertetem (de idekattintva elolvashatod), egy jól megválasztott aránnyal a fürjek viselkedésében semmi rosszat nem lehet elérni. Az arányt úgy kell meghatározni hogy helyhez és igényeikhez igazítsuk. A ketreces és társainál egy 125 cm x 60 cm x 35 cm (hosszúság x mélység x magasság), általában ez a leggyakoribb,  maximum 8 tojó és 1 kakas vígan el van  ( 0,75 m2-n). Teremben 1 m2-en 10-12 fürj tarható 1 kakas 9-11 tojóval. Minden 2 m2 -rel megnövelt területhez (ebben az esetben 3 m2 -nél), az előbb említett csapat arányhoz  2 x 9 - 11 tojó 1 x1 kakas adható. Érthetően 3 m2 alapterületen 27 -33 tojó 2 kakas, 6 m2 -nél 54 tojónál 3 kakas - 66 tojó 4 kakas, 9 m2-nél 81 tojóhoz 5 kakas - 93 tojóhoz 6 kakas adható.

Japán fürj alfajai

Tenyésztés során különböző színek és alakzatok kerültek elő. Személy szerint két nagy csoportra osztanám az alfajt. Egyik a tojást adók, másik a hús fajták.

A tojást adók : vadas, isabel vagy itáliai (búza), smoking, csoki, ezüst, törpe fehér

Hűs fajták : Texas, angol óriás, szerb óriás, russia,

A japán fürjek szokásai:

Forrás: http://www.japanfurj.webatu.com/szokasai.html

Japán fürj vonuló madár. Nyarat Kína északi határától egészen a Bajkál-tó magasságig, Koreától az Ural- hegység keleti oldaláig előfordul. Hideg tél elől, az Ázsia keleti részén lévők Kína déli részétől Indokinán keresztül egészen Indiáig vonulnak. Ural tájhoz közel lévők, Pakisztán és Irán tengerparthoz közeli sík vidékig vonulnak.

A vadon élő japán fürj, a nyílt síkságok lakói. Tengerszint feletti 1800m magasságig megtalálható.  Előfordulása gabona vagy megművelt mezőgazdasági területen, a gyomtársulatban, és a cserjés pusztaságban, de kerüli a vizenyős és erdős területet.

Szaporodásuk májusban vagy júniusban, kudarc vagy katasztrófa esetén előfordul, hogy  ritkán augusztusban is. De az augusztusban kikelt csibék ha nem erősödnek meg, akkor az első őszi hidegben, elpusztulnak.

Vadon élő japán fürj étrendjén magok, rovarok és apró gerinctelenek szerepelnek.

Japán fürj nemének

 meghatározása

Japán fürj ivarérettsége a tojóknál a 90. naptól, kakasoknál 120. naptól következik be.

Csibe korban, akár milyen fajtáról van szó, a nemüket szinte meg sem lehet állapítani. Idő múlásával kb.1 hónapos korban, már felismerhetők a szülők által hordozott nyomok. Szemre vételezéssel a vadas és a fahéj fajtáknál. A többi fajtáknál csak felnőtt korban, az egyforma külsejük miatt, a viselkedésük alapján (például a kakas éneke) ismerjük meg.

Harmadik megoldásként (türelmet igényel!), a madár kloákának környékét addig simogatjuk ujjunkkal, míg megduzzad, és végül óvatosan két oldalról nyomjuk meg. A kifolyt fehér színű habos váladék, csak kakasnál fordul elő, tojónál nem. A másik módja a megfigyelésnek, a következő. Minden fiatal kakasnál a széklet kíséretével egy fehér váladék is mellette van. A kakas herét és a tojónál a petezacskót a gerincnél találjuk meg.

  

Tojás

A vadon élő japán fürj a földön fészkel egy mélyedésben, messze minden vizenyős helytől, réten gabonatáblákban vagy egyéb kultúrnövényzetben.  A mélyedés általában 7cm és ebbe rakja le maximum 8 tojásait naponta egyszer. 18 napig kotlik. Egy évben kétszer kotlik, de a harmadik kotlásból kikelt csibéket az ősz hidege elviszi.

Az első tojás, intenzív körülmények közt, a tojó ivarérettségének, a 4. hónapjától kezdődik. A kezdeti tojások csak étkezésre jók, de keltetésre nem, azt 5.hónaptól lehetséges. Természetes tartásban egy évben 240-260 tojást tojik. Japán fürjnek akárcsak a házityúknak vannak tojó és pihenő ciklusai. Fürj esetében 48-50 nap tojó ezt felváltja a 16-20 nap pihenő ciklusa. Ha ettől melegebb, vagy hidegebb, vagy nem kívánatos zavaró tényező lenne a pihenőciklus megnőhet.

Képsorozat a kínai hagymaültetvényről származik.

Tojás a keltetéshez

Japán fürj tojásképződése a tojás megjelenésig 18-19 óra szükséges. Házityúkoknál, a jelenség 20-21 óráig tart.

A letojás pillanatában a tojó hőmérsékletével azonos. Ahogy hűl a tojás a környezeti hőmérsékletre, a tompa végén lévő sűrűn előforduló pórusokon, a héjhártya kettőzet közé levegő áramlik. Így hamarosan megjelenik a tojás tompa végén a légkamra.

Embrió fejlődésekor a csibe feje, mindig a légburoknál van és nem fordítva. Könnyebben jut friss levegőhöz, mivel itt a rostok közti rések nagysága nagyobb, és az albumintartalmú cement itt kevesebb, mint a tojás hegyes végén.

Ha tároljuk a fürjtojást, tárolás közben víz párolog el. Párolgással vagy apadással, arányosan növekszik a légkamra térfogata. Ezt egyszerű vízpróbával meg lehet állapítani. A friss tojás a víz fenéken van, az idősebb tojás közelebb kerül a víz felszínhez.

Ezért ha keltetni szeretnénk kisfürjet, vagy bármely madarat, a frissében szedett tojással várjunk. Az összegyűjtött tojást, a tojás csúcsos vége mindig a padló felé nézzen, és azt 45°szögben döntve naponta kétszer forgatva. Ha száraz a levegő párásítani kell (erre a legjobb megoldás, a szobai permetező). Keltetésre 2napnál idősebb és 8 napnál fiatalabb tojások alkalmasak. Továbbá hibátlan, sérülés mentes és alakjában arányos (nem szokatlanul nagy vagy kisebb méretű) tojások legyenek.

Keltetés és inkubáció

Fogalmak

Szellőztetés: a keltetés alatti legfontosabb mozzanata, mivel a fejlődő embrió is levegőzik, így ha száz vagy több tojás van, a zárt tér hamarosan telítődik elhasznált vagy mérgezett gázzal. Szellőztetést a tojásforgatás idejében általában kezdetben napi két alkalommal, keltetés végén (kb. 15 naptól) napi háromszor.

Levegőztetés: Nem azonos a szellőztetéssel és a hűtéssel. Minden keltetőgépben van egy ventillátor, a szerepe, hogy a beállított hőmérséklet és a párás levegő, egyenlő részben szóródjon szét a bel tér minden egyes zugában.

Hűtés: Nem azonos a szellőztetéssel. A régebbi és komolyabb gépeken van ilyen funkció, olcsóbb, vagy házilag készítettnél (többségben) ez a funkció nem található meg. Hűtés lényege, hogy a tojás a felforrósodást elkerülje. Ilyenkor a fűtést, hűtés funkcióba kell működtetni. A tojás optimális hőfoka akkor jó, ha szemhéjra helyezzük és azt nem érezzük forrónak. Annál a szerkezetnél, ahol ez a funkció nincs, gyakori szellőztetéssel vagy a gép kikapcsolásával oldható meg (alkalomszerűen a kritikus időben 15-20percre).

Párásítás: A keltetés elejétől a végéig tiszta (vegyszer- és klórmentes) vízzel töltjük fel az erre alkalmas tálcákat. Keltetés végén a tojásokat szobapermetezővel le permetezhetjük tojásforgatás kísérő munkájaként.

Keltetés: Lehet géppel ,itt nincs kapcsolat a kotlóssal, ezt beprogramozott gép kelti ki a csibéket. Lehet kotlóssal, ebben az esetben, nem intenzív és teljes nyugalmat és maximális természeti követelményt kell biztosítani a madár számára a tojások száma korlátozott (maximum 7 tojás). A gépi keltetésnél, a tojások száma a gép befogadó méretétől függően van megszabva (ez általában jóval több mint a kotlós alatti mennyiség). Japán fürj a kotlós alatt 17 nap, a gépből 18-19 nap, de előfordult 20-21 nap is (az utóbbi eset nem jellemző a fürjkeltetésre).

Keltetés teendői

1. Fontos teendők a keltetés előtt

Bár nem fontos mozzanatok, de saját magunknak később időt, és bosszúságot spórolhatunk meg.

- Azokat a fürjeket, mely csoportokra osztottuk, érdemes egyedi jelölést alkalmazni, ez  lehet szám vagy betű, vagy ha van gyűrű az könnyebb lehet. Ezt a jelölést alkalmazni  a keltetésre szánt tojáson is. Erre azért van szükség, hogy megállapítható legyen a  kelés minősége, esetleg a problémája. Baj esetén így könnyebb a beazonosítás  annál a fürjcsaládnál, ahonnan a problémás tojás származik. A leggyakrabban  előforduló hibák a terméketlen tojás (100% esetben kakas, - szétszórt teljesítményben,  még fiatal kakas vagy valamelyik tojó ha többen vannak terméketlen, vagy fiatal),  kacsázó fürj (vitaminhiányos), befulladás (vitaminhiányos) (de lehet rosszul alkalmazott  keltetés). - Másik mozzanat, a párhuzamos jelölés. Erre azért van szükség, hogy ne essünk  dilemmába hogy forgattuk vagy nem forgattuk. Alkalmazása egyszerű, a tojás egyik  oldalát egy, a szembe lévő oldalát kettő vonallal jelöljük.

Jelölésként alkoholos filcet használjunk, ceruza és toll hatástalan erre a célra.

2. Teendő a keltetőgépbe berakásakor

A megjelölt tojásokat úgy helyezzük be, hogy minden egy vonalas egy irányba, és csúccsal lefelé álljon a gépben. A jó keltetés egyik titka egyben aranykövetelmény, a tisztaság!

- Tiszta körülmények közt végezzük (kéz, ruha és helyiség) - Soha ne tegyünk be idegen más fajtájú tojást (pl. a tyúk vagy legrosszabb  esetben a kacsatojás, levegőcseréje vagy gáztermelése sokkal nagyobb, így leölheti  a fürjtojás embrióit) - Keltetőben legyen párologtató edény és abban klórmentes tiszta vizet adjunk a  keltetés alatt. Soha ne legyen száraz vagy koszos! (klóros vizet minimum egy napig  hagyjuk állni) - Keltetés idejét írja fel, ha kell, naplózza az eseményt a keltetés végéig.

3. A keltetőgép beindítása

Első két nap és utolsó két napon nem forgatjuk a tojást, és mindvégig 37,7-37,8°C fokon optimális 75-80% pára mellett keltetjük.

Hőmérsékletnél, megjegyzést fűznék. Hiába a gyári beállítások, de sokszor megfigyeltem hogy a keltetőgépben nem egyforma hő viszonyok uralkodnak. A központi részben mindig melegebb van, mint a külső részben. Ezt inkább a kocka formájú gépekre igaz, a kör formájúra nem. Érdemes két hőmérős műszerrel kipróbálni és erre beállítani. Általában egy profi keltetőgép nem okoz ekkora fejtőrést, mint a házilag készített.

- vigyázzunk a magas hőmérséklet ellen (a tojás megfő), és - vigyázzunk a túl alacsony hőmérsékletnél is- A rendszeres áramkimaradás komoly  kárt okozhat a tojásban, mert az embrió fejlődése késlekedni, majd megszakad és  elpusztul - magas páratartalom is gondot okozhat- A magas hőérzet miatt hűteni kell a tojást.  A száraz levegő az embrió pusztulását okozhatja. - szellőztetést a tojás forgatás ideje alatt, vagy ha automatizált kezdetben 15 perc,  később a keltetés vége felé, többszöri 3 vagy 4 alkalomszerű 20 perc - tojás forgatását reggel és este, első két napon és az utolsó két napon nem kell forgatni - tanácsos spriccelővel a 15.naptól  naponta egyszer lepermetezni tiszta vízzel, de az  első repedéskor fejezzük be.

4. Keltetés utáni teendők

Miután a csibe kikelt, egy napra a keltetőben hagyjuk, hogy felszáradjanak és megerősödjenek. Másnap áttesszük a melegedőbe azonos hőmérséklet és páratartalom betartása mellett. A melegedőben napról napra kezdetben fél, később egy fokkal csökkenthetjük. A páratartalmat is csökkentsük.

- Keltetés legvégén mikor az utolsó madár is elment, alaposan takarítsuk és  fertőtlenítsük ki. Ne várjunk a munkával, mert a rászáradt szennyeződés nem tesz  jót a gépnek és a következő kelteni való csapatnak.

Tojásban lévő fürjcsibe fejlődése

Fejlődés időrendi folyamat nap szerint:

1. a csírakorong körte alakú lesz, 17. óra – emésztőszervek kialakulása, 19. óra  gerincoszlop, 20. óra – idegrendszer, 21. óra – fej, szem 2.  szív, véredények, a 2. nap vége felé elindul a szívverés 3. testrészek, végtagok, szervek, orr, szárnyak kialakulása 4. érrendszer, 5. majd az ivarszervek kialakulása 6. lábak, szárnyak fejlődése 7. lábak, szárnyak fejlődése 8. lábak, szárnyak fejlődése, és a tollkezdemények megjelenése 9. lábak, szárnyak fejlődése, és itt már fürjcsibe alakról beszélhetünk, beindul a  csontosodás 10. növekedés fejlődés 11. növekedés fejlődés 12. növekedés fejlődés 13. növekedés fejlődés, szaruképződmények kialakulásának fejlődése a kikelés napjáig 14. növekedés fejlődés, szaruképződmények fejlődése 15. növekedés fejlődés, szaruképződmények fejlődése 16. növekedés fejlődés, szaruképződmények fejlődése, behúzódik a szikzacskó 17. növekedés fejlődés, bezáródik a köldök és kikel a fürjcsibe

Kelés és szinkronizáció

Kelés: a csibe a tojást a tompa végénél feltöri, ez energiaigényes folyamat, ezért utána néhány órát pihen, majd kibújik (feltörte a tojást, megfordul, kitolat). Ezután pihen és szárad. Csak a kelés utáni nap szedjük le a csibéket, addig erősödnek és száradnak.

Szinkronizáció:  egy jel amire egyszerre kelnek ki. Lényege a tojásban lévők hallják a többieket, bíztatva a siettetéssel.

Tudnivalók és hasznosak

- Sziktömlő:a legfontosabb. Először alakul ki, táplálja az embriót, a köldökön  keresztül kapcsolódik, a vérerek teljesen körülveszik, ezeken keresztül szállítódik a  tápanyag. A tojás fehérje is belép a tömlőbe. - Amnion: teljesen körülveszi az embriót, megtelik folyadékkal. Védi az embriót  a mechanikai sérülésektől. Ebbe is belép a fehérje. - Chorin-allantois: külön alakulnak ki, de azonnal összeforrnak → chorioallantois  membrán. Az amnionra és a sziktömlőre is rátapad, körülveszi őket. Feladata:    - bontja a meszes héj mésztartalmát ð csontok                      - a képződött melléktermékek, salakanyagok tárolása - oxigénellátás a 16-17. napig, ekkor a csibe felcsípi a légkamrát  – tüdőlégzés. Néhány óráig mindkét légzés, később csak tüdőlégzés A membrán pattogzáskor felszívódik. Külső pattogzás: a meszes héj repedezni  kezd, belső pattogzás: 17-18. nap körül a magzat kész, szinte elfogy a hártyarendszer.

Keltetés alatt lezajló anyagcsere-folyamatok

- Szénhidrát anyagcsere: (első hat napban van túlsúlyban) lebontás, beépítés. Nem minden  szénhidrátot bont le, a glikogénből kb. 25-30% tartalék marad a sziktömlőben. Ez  táplálékforrásul szolgál a kelés utáni néhány napban. - Fehérje anyagcsere: (második hat napban van túlsúlyban) 7-8. napon kezdődik, a 10. naptól  intenzív fehérjebontás. - Zsír anyagcsere: (harmadik hat napban van túlsúlyban): az összes zsír kb. 30%-a beépül  az embrióba, kb. 40%-a elég, kb. 30%-a tartalékot képez. A 10. naptól indul be a zsír lebontása,  folyamatosan fokozódik, a tojás ön hője növekedik – innentől kell a keltetőgépeket hűteni. - Ásványi anyag forgalom: a keltetés második felében zajlik.

Inkubáció

Ez a gép már nem is gép, hanem a keltetőgép meghosszabbított segítője. Lehet egyszerű papírdobozból és egy hőt adó lámpából kialakított. Lehet fadobozból professzionálisan kialakított. A működési elve, hogy a kikerült napos csibék a keltetőgépben megszokott hő és páratartalom (amit naponta egy egységgel csökkentünk) mellett erősödnek meg. A fürjek életében 3 hétig tart, pontosabban a tollasodásig.

Képsorozaton az inkubátor, eleinte a 4 napos fürjcsibék, majd a végén a 2 és fél hetes fürjek tollas állapotban. A képen látható doboz bel mérete 1x0,5m alapterületű és 30cm magas.

Itt etethetjük számukra készített eleséggel. Itatása papagájitatóval vagy csepegtető rendszer beépítésével.

Ez egy kisebbik fajta, de ezt egy hét alatt kinövik. Mérete 40x40cm és 25cm magas.

 Forrás: http://www.japanfurj.webatu.com/tojas.html

Csibe

A japán fürj csibéje a vadonban 17. napon, a keltetőgépből 17.-18.napon bújik ki tojásából. Az új tartásmódnak köszönhetően, előfordul, hogy maga a fürjkotlós kelti ki csibéit és azok, általában a 18.-19. napon ki is kelnek.

A vadonban kikelt fürjcsibe jóval lassabban fejlődik, mint a fogságban kikelt csibék. A fogságban, a kotlós alól kikelt csibék értékesebbek, mivel tudatukban öröklődik, hogy honnan származnak, így nagy a valószínűsége, hogy utódai kotlósok lesznek.

Keltető csibéi

A kikelt csibéket 12-24 órára a keltetőben hagyjuk megerősödés és száradás miatt. A folyamat után, áthelyezzük a számukra előkészített inkubációs készülékbe. A szerkezet lehet egy egyszerűen kivitelezett, és egy hosszútávra legyártott készülék.

De mielőtt áttennénk a számukra kialakított inkubációs készülékbe, fontos szabályokat érdemes betartani.

- kelés napján, soha ne segítsünk a tojásból való kibújásban - a kikelt abnormális kinézetű csibéket, soha ne tartsuk meg

A tojásba belepusztult vagy ezt segítve kikelt csibék fertőzés áldozatai. Arra vezethető vissza, hogy szülei, nem kellően lettek felkészítve. Ez lehet, állandó monodiétás étrend, vitamin- és ásványi anyaghiány. Ezért a tojó, keltetésre gyenge minőségű tojást produkálja. Ebből az abnormális kinézetű , és a fejlődésben visszamaradott csibe fertőzéses betegségre érzékenyebbé válnak. Ennek okát soha nem a tojásban keresendő, hanem az ezt kitojó tojóban keresendő. Tehát a hibás csibe, árulkodónyom arra nézve, hogy milyen tápon vagy esetleg tartáson voltak szülei. A csapni való arány 60-65%-nál kezdődik, és minél nagyobb az elhullás vagy ki nem kelt csibék aránya már nem a keltetőgép hibás működésre utal (csak akkor beszélhetünk nem a keltetőgép hibáról, ha azt szakszerűen és előírás szerűen és rendszeres áramkimaradás nélkül történt), hanem a tartásmód helytelen voltáról ad szomorú útmutatót.

Mikor már megszáradtak és megerősödtek a keltetőben, az azonos hőfokú és páratartalmú melegedőbe vagy inkubátorba folytatják az életük első fejlődéses szakaszát. A folyamat a tollasodásig tart, addigra a kezdeti magas hőfokot napi egy fokkal csökkentjük. A fürjcsibék ezalatt kitollasodnak, és közben, hozzászoknak az alacsonyabb hőfokhoz. Folyamat általában 3 hétig tart.

Kotlós csibéi

Kotlós csibéivel könnyebb a dolgunk, ha tapasztaltabb kotlóssal van dolgunk. Előfordul, hogy a kezdő kotlós, ha valami megzavarja leszáll a tojásról és ezzel az örök kotlást befejezi. Hogy elkerüljük fontos dolog,

- hogy soha ne zavarjuk, és ne éreztessük vele a jelenlétünket. - ha a kotlós bizonyos személyhez szokott, más idegen személyt, még  családtagjainkat se engedjük közel. Így a gondozását a kotlós számára megszokott  személy végezheti.

Csibe számára az első hét a kritikus, és ezért, nagyon csínján kell bánni a madárral és a környezettel. Ha a kotlós családtagjai jelen vannak az számára idegesítő, ezért minden igyekezettel azon van hogy elzavarja. Ilyenkor a kotlóst hagyjuk a helyén a többieket zárjuk el tőle (pl. az idegesítő fürjek átköltöztetésével, vagy elválasztással).

A kelés napján fontos hogy figyeljünk oda, főleg a kezdő kotlósra. Előfordul,

- hogy a kikelt csibét félreértés miatt leöli - ha nem is öli le, véletlenül agyontapossa

Ebben az esetben ha kell vegyük el és tegyük a melegedőbe illetve inkubátorba. míg meg nem erősödik, csak akkor adjuk vissza, ha biztosra megyünk, hogy leölés vagy baleset nem lesz. Ha nem akarjuk visszatenni, adhatunk tojást eléje, ha maga alá gurítja újbóli kotlásra készülhetünk fel. Ahhoz el kell távolítani az előző kotlásból, a tojás maradványokat.

A tapasztaltabb kotlósnál, ha van gépből kikelt csibe, adhatunk a meglévőkhöz. Da ahhoz, a hő és páratartalomnak meg kell lennie, ami a keltetőgépben meg volt. Ugyanis a kotlós maximum 7-8 csibét tud maga alá bujtatni. Ezt inkább nyáron érdemes megcsinálni.

Ezeket a fürjeket, az ivarérésig együtt tarthatjuk, és az elválasztás napján csak a kakasokat vesszük el még a második hónap elején! Magyarul kakas mentesíteni kell az állományt. A negyedik hónap elején teszünk be ivarérett, nem testvér vagy apai kakast! Ha ezt teszi, a folyamat kezdődik elölről, de már nem egy kotlóssal.

A témához ajánlott oldalak:

http://www.furjblog.comule.com/keltetes.html

http://www.furjblog.comule.com/kikeltfurjcsibek.html

Etetés, itatás: http://www.japanfurj.webatu.com/tudnivalok.html
Extenzív tartás: http://www.japanfurj.webatu.com/extenziv.html
Öko tartás: http://www.japanfurj.webatu.com/okotartas.html
Betegségeik: http://www.japanfurj.webatu.com/betegsegei.html
Fürj tojás: http://www.japanfurj.webatu.com/osszetetel.html
A fürjh tojás élettani hatásai: http://www.japanfurj.webatu.com/elettanihatasa.html
Fürj receptek: http://www.japanfurj.webatu.com/receptek.html