Keresés ebben a blogban

2012. május 21., hétfő

Japán fürj fajtaleírás

Származása

Fürj a csirkékkel, a fácánokkal együtt egy családhoz (Phasianoidea),  a tyúkalakúak rendjébe tartozik. Faj vagy alfaj aCoturnix génuszon,  az összes kontinensen őshonos, kivéve az Amerikát. Coturnix coturnix vándormadár. Ázsiát, Afrikát és Európát bejárva, nyílt vagy cserjés puszták lakója. Több alfaját ismerjük, de a legfontosabb az európai fürj,Coturnix coturnix coturnix, és az ázsiai, vagy japán fürj, Coturnix coturnix japonica.
Története
Ázsia:
Ezek a madarak nem kerültek fel a háziállatok listájára. Kínában háziasították a XI. században. Majd a XII. században-Japánban és Koreában. Mindenesetre japán fürj első háziasítása Kínában történt és nem a Közel-Keleten, mint ahogy azt egyes szerzők írják. Bár az európai  fürj délre vonuló csapata az egész Földközi-tengert átrepülve, kimerült állapotban, könnyen csapdába fogták. A rendelkezésre álló egyiptomi és a bibliai adatok nem mutatják azt, hogy az Európai fürjeket fogságban háziasították volna.
Japán:
Azt állítják, hogy a japán császár hogy a tuberkulózist elkerülje, fürj húst fogyasztott. Ez ahhoz vezetett Japánban, hogy széles körben elkezdték tenyészteni a fürjet a húsáért és a tojásért, ezzel a választék megnőtt. 1910-re japán egyik nemzeti eledelé vált. 1910 és 1941 között, a lakosságot a japán fürj tartotta fent, különösen Tokió, Mishima, Nagoya, Gifu és Toyohashi területeken. Ez az időszak is képviseltette magát, amikor a japán császári expanzió mellett, háziasított japán fürj telepet hozták létre Koreában, Kínában, Tajvanon, Hongkongban és később Délkelet-Ázsiában.
Volt Szovjetunió:
Azok a vidéki és kisvárosú emberek, akik fürjet tartottak, a minden napi tojásért, és a fölösleget húsáért, az megúszta a nagy éhínséget, ami a II. világháború előtti években söpört végig a Szovjetunióban. 1986 áprilisában bekövetkezett csernobili atomkatasztrófa óta megnőtt az igény a fürjtojás iránt. Az azóta szétesett birodalomban fontos étrendnek számít.
Európa:
1900-ban érkezett Angliába vagy Portugáliába (ez mai napig vita forrás). Minden esetre a történet szerint, kicsempészték Japánból. Kezdetben mint kedvencként, majd 30-as évektől már konyhai recepteken is megtalálhatóak lettek.
 
   Magyarország:


Magyarországra 1960-ba kerül NDK-ból a gödöllői egyetemre kísérletezés céljából. A további története és kísérleti eredmények köddé váltak, mivel azt abban az időben senki nem tudott semmit. Igazi áttörést a Magyarországon állomásozó szovjet katonák tették meg.  Hogy pénzhez jussanak, a szabadidejükben fürjeket, vagy tojásokat csempésztek ki és adták el.
Kezdetben mint házi kedvenc és később nagyüzemi tenyészetben, a kozmetikai iparnak adták el tojásait.






"Az írások zöme a perepel.ru Igor Blankov  elküldött írását lefordítva, a http://mek.oszk.hu/ oldalról kiböngészve majd kidolgozva, és dr Karki Kedar (Diseases of Quail) írását lefordítva, és az érintett személyek engedélyével történt."

Felépítése


Ahhoz hogy megértsük a japán fürj betegségét, vagy fertőzését, érdemes tudni a felépítését. A fürj felépítése szinte megegyezik a házityúk felépítésével. Alsó két képen a fürj felépítését lehet tanulmányozni.

      





A felnőtt japán fürjek:






A felnőtt japán fürj alakjában és méretében már a harmadik hónapra eléri. De a tojó 4.hónapra, kakas 5. hónapra lesz ivarérett. A tojó első tojása ha extenzíven tartjuk már a harmadik hónap közepén megjelenik. Az ipari illetve intenzív tartáson az ilyen szánalmas tenyésztőknél már a második hónapban megjelenik az első tojása.




Szétválasztás


Szétválasztáskor akkor beszélünk, ha saját állományunkat szeretnénk bővíteni.
A saját állomány esetén, sőt ha vásárolt tojásból kikelt, már felnőtt jelölt fürjeknél a szétválasztás már a második hónap illetve harmadik hónap elején kakasokra és tojókra csoportosítjuk. Erre azért van szükség


- hogy a genetikai hibát kiküszöbölhetjük (az állandó testvér, vagy szülőpár és gyerek 
kapcsolat kiölheti a termékenységet a kakasból és a tojóból) magyarul vér frissíteni kell 
az állomány)t idegen tojóval vagy idegen kakassal (személy szerint én kakast részesítem 
előnybe.
- hogy a kakas csak oda kerüljön ahová számára idegen az állomány (nem testvér -, nem 
szülő állományhoz)
- hogy a kakas harci dominancia megakadályozását, ameddig lehet meghosszabbítjuk 
(nálam a hatodik hónapig sikerült) ennyi idő elég ahhoz, hogy tojókat kapjanak, vagy 
felhizlalva a konyhára kerüljenek.


A kakas meghatározása az egyszínűeknél (nem vadas) nagyon nehéz. Ebben az esetben két dolgot lehet csinálni, egyik a szemrevételezés, a másik a megfigyelés.
A szemrevételezést a házi csirkén alkalmaztam és ültettem át tapasztalataimat a fürjekbe. Kérem ha kipróbálná, kezdje egy kis méretű csirkén és kakason mert az ott látottak megegyezők a fürjeknél. Azért ott mert a kismérete, és erős koncentrálás miatt, a fürj csak egyszer mutatja meg.
Következő a menet.


1. madarat hanyatt fektetjük, úgy hogy a feje lejjebb legyen mint a kloákája, 
2. kloáka környéki tollat kézzel (nem fújással!!!) fésüljük el
3. ha a kloákát tisztán látja, nézzen és figyeljen erősen a közepébe, majd egy hirtelen erős fújással a következőt látja
 
- a kloáka az ingerre megmozdul szabályosan tátong
ha tojó akkor egy lyukat, ha kakas akkor egy dudort fog látni
 
Ezt csak egyszer lehet megcsinálni, ha nem sikerült azt későbbi időpontban megismételhető.

Én 90% -os pontosságot tudtam elérni, ha szétválasztásról van szó. Csirkefarmok ezt alkalmazzák a naposcsibe szétválasztásánál.

A másik megoldás a megfigyelés


- viselkedés (pl. kakas éneke)
- széklet mellett a váladék megjelenése a kakasoknál


Ezt nem alkalmazom (kivéve a 10%-nál), mert mire meglehet állapítani a nemüket már késő lehet.


Csoportosítás


Csoportosítás lényege az, hogy a kakas tojó arányát helyesen és jól állítsuk be. Ezt az alkalmazást én csak az extenzív tartóknak és az öko tartóknak ajánlom.

Két csoportra osztanám a csoportosítás lehetőséget. Egyik a ketreces és társai, a másik a teremben való fürjek elhelyezése.

A tartási módot nem ismertetem (de idekattintva elolvashatod), egy jól megválasztott aránnyal a fürjek viselkedésében semmi rosszat nem lehet elérni. Az arányt úgy kell meghatározni hogy helyhez és igényeikhez igazítsuk. A ketreces és társainál egy 125 cm x 60 cm x 35 cm (hosszúság x mélység x magasság), általában ez a leggyakoribb,  maximum 8 tojó és 1 kakas vígan el van  ( 0,75 m2-n). Teremben 1 m2-en 10-12 fürj tarható 1 kakas 9-11 tojóval. Minden 2 m2 -rel megnövelt területhez (ebben az esetben 3 m2 -nél), az előbb említett csapat arányhoz  2 x 9 - 11 tojó 1 x1 kakas adható. Érthetően 3 m2 alapterületen 27 -33 tojó 2 kakas, 6 m2 -nél 54 tojónál 3 kakas - 66 tojó 4 kakas, 9 m2-nél 81 tojóhoz 5 kakas - 93 tojóhoz 6 kakas adható.


Japán fürj alfajai

Tenyésztés során különböző színek és alakzatok kerültek elő. Személy szerint két nagy csoportra osztanám az alfajt. Egyik a tojást adók, másik a hús fajták.
A tojást adók : vadas, isabel vagy itáliai (búza), smoking, csoki, ezüst, törpe fehér
Hűs fajták : Texas, angol óriás, szerb óriás, russia,


A japán fürjek szokásai:


Japán fürj vonuló madár. Nyarat Kína északi határától egészen a Bajkál-tó magasságig, Koreától az Ural- hegység keleti oldaláig előfordul. Hideg tél elől, az Ázsia keleti részén lévők Kína déli részétől Indokinán keresztül egészen Indiáig vonulnak. Ural tájhoz közel lévők, Pakisztán és Irán tengerparthoz közeli sík vidékig vonulnak.

A vadon élő japán fürj, a nyílt síkságok lakói. Tengerszint feletti 1800m magasságig megtalálható.  Előfordulása gabona vagy megművelt mezőgazdasági területen, a gyomtársulatban, és a cserjés pusztaságban, de kerüli a vizenyős és erdős területet.
Szaporodásuk májusban vagy júniusban, kudarc vagy katasztrófa esetén előfordul, hogy  ritkán augusztusban is. De az augusztusban kikelt csibék ha nem erősödnek meg, akkor az első őszi hidegben, elpusztulnak.
Vadon élő japán fürj étrendjén magok, rovarok és apró gerinctelenek szerepelnek.



Japán fürj nemének
 meghatározása





Japán fürj ivarérettsége a tojóknál a 90. naptól, kakasoknál 120. naptól következik be.

Csibe korban, akár milyen fajtáról van szó, a nemüket szinte meg sem lehet állapítani. Idő múlásával kb.1 hónapos korban, már felismerhetők a szülők által hordozott nyomok. Szemre vételezéssel a vadas és a fahéj fajtáknál. A többi fajtáknál csak felnőtt korban, az egyforma külsejük miatt, a viselkedésük alapján (például a kakas éneke) ismerjük meg.

Harmadik megoldásként (türelmet igényel!), a madár kloákának környékét addig simogatjuk ujjunkkal, míg megduzzad, és végül óvatosan két oldalról nyomjuk meg. A kifolyt fehér színű habos váladék, csak kakasnál fordul elő, tojónál nem. A másik módja a megfigyelésnek, a következő. Minden fiatal kakasnál a széklet kíséretével egy fehér váladék is mellette van. A kakas herét és a tojónál a petezacskót a gerincnél találjuk meg.
  
Tojás





vadon élő japán fürj a földön fészkel egy mélyedésben, messze minden vizenyős helytől, réten gabonatáblákban vagy egyéb kultúrnövényzetben.  A mélyedés általában 7cm és ebbe rakja le maximum 8 tojásait naponta egyszer. 18 napig kotlik. Egy évben kétszer kotlik, de a harmadik kotlásból kikelt csibéket az ősz hidege elviszi.

Az első tojás, intenzív körülmények közt, a tojó ivarérettségének, a 4. hónapjától kezdődik. A kezdeti tojások csak étkezésre jók, de keltetésre nem, azt 5.hónaptól lehetséges. Természetes tartásban egy évben 240-260 tojást tojik. Japán fürjnek akárcsak a házityúknak vannak tojó és pihenő ciklusai. Fürj esetében 48-50 nap tojó ezt felváltja a 16-20 nap pihenő ciklusa. Ha ettől melegebb, vagy hidegebb, vagy nem kívánatos zavaró tényező lenne a pihenőciklus megnőhet.

Képsorozat a kínai hagymaültetvényről származik.




Tojás a keltetéshez


Japán fürj tojásképződése a tojás megjelenésig 18-19 óra szükséges. Házityúkoknál, a jelenség 20-21 óráig tart.

A letojás pillanatában a tojó hőmérsékletével azonos. Ahogy hűl a tojás a környezeti hőmérsékletre, a tompa végén lévő sűrűn előforduló pórusokon, a héjhártya kettőzet közé levegő áramlik. Így hamarosan megjelenik a tojás tompa végén a légkamra.

Embrió fejlődésekor a csibe feje, mindig a légburoknál van és nem fordítva. Könnyebben jut friss levegőhöz, mivel itt a rostok közti rések nagysága nagyobb, és az albumintartalmú cement itt kevesebb, mint a tojás hegyes végén.

Ha tároljuk a fürjtojást, tárolás közben víz párolog el. Párolgással vagy apadással, arányosan növekszik a légkamra térfogata. Ezt egyszerű vízpróbával meg lehet állapítani. A friss tojás a víz fenéken van, az idősebb tojás közelebb kerül a víz felszínhez.

Ezért ha keltetni szeretnénk kisfürjet, vagy bármely madarat, a frissében szedett tojással várjunk. Az összegyűjtött tojást, a tojás csúcsos vége mindig a padló felé nézzen, és azt 45°szögben döntve naponta kétszer forgatva. Ha száraz a levegő párásítani kell (erre a legjobb megoldás, a szobai permetező). Keltetésre 2napnál idősebb és 8 napnál fiatalabb tojások alkalmasak. Továbbá hibátlan, sérülés mentes és alakjában arányos (nem szokatlanul nagy vagy kisebb méretű) tojások legyenek.




Keltetés és inkubáció


Fogalmak

Szellőztetés: a keltetés alatti legfontosabb mozzanata, mivel a fejlődő embrió is levegőzik, így ha száz vagy több tojás van, a zárt tér hamarosan telítődik elhasznált vagy mérgezett gázzal. Szellőztetést a tojásforgatás idejében általában kezdetben napi két alkalommal, keltetés végén (kb. 15 naptól) napi háromszor.

Levegőztetés: Nem azonos a szellőztetéssel és a hűtéssel. Minden keltetőgépben van egy ventillátor, a szerepe, hogy a beállított hőmérséklet és a párás levegő, egyenlő részben szóródjon szét a bel tér minden egyes zugában.

Hűtés: Nem azonos a szellőztetéssel. A régebbi és komolyabb gépeken van ilyen funkció, olcsóbb, vagy házilag készítettnél (többségben) ez a funkció nem található meg. Hűtés lényege, hogy a tojás a felforrósodást elkerülje. Ilyenkor a fűtést, hűtés funkcióba kell működtetni. A tojás optimális hőfoka akkor jó, ha szemhéjra helyezzük és azt nem érezzük forrónak. Annál a szerkezetnél, ahol ez a funkció nincs, gyakori szellőztetéssel vagy a gép kikapcsolásával oldható meg (alkalomszerűen a kritikus időben 15-20percre).

Párásítás: A keltetés elejétől a végéig tiszta (vegyszer- és klórmentes) vízzel töltjük fel az erre alkalmas tálcákat. Keltetés végén a tojásokat szobapermetezővel le permetezhetjük tojásforgatás kísérő munkájaként.

Keltetés: Lehet géppel ,itt nincs kapcsolat a kotlóssal, ezt beprogramozott gép kelti ki a csibéket. Lehet kotlóssal, ebben az esetben, nem intenzív és teljes nyugalmat és maximális természeti követelményt kell biztosítani a madár számára a tojások száma korlátozott (maximum 7 tojás). A gépi keltetésnél, a tojások száma a gép befogadó méretétől függően van megszabva (ez általában jóval több mint a kotlós alatti mennyiség). Japán fürj a kotlós alatt 17 nap, a gépből 18-19 nap, de előfordult 20-21 nap is (az utóbbi eset nem jellemző a fürjkeltetésre).



Keltetés teendői


1. Fontos teendők a keltetés előtt

Bár nem fontos mozzanatok, de saját magunknak később időt, és bosszúságot spórolhatunk meg.

Azokat a fürjeket, mely csoportokra osztottuk, érdemes egyedi jelölést alkalmazni, ez 
lehet szám vagy betű, vagy ha van gyűrű az könnyebb lehet. Ezt a jelölést alkalmazni 
a keltetésre szánt tojáson is. Erre azért van szükség, hogy megállapítható legyen a 
kelés minősége, esetleg a problémája. Baj esetén így könnyebb a beazonosítás 
annál a fürjcsaládnál, ahonnan a problémás tojás származik. A leggyakrabban 
előforduló hibák a terméketlen tojás (100% esetben kakas, - szétszórt teljesítményben, 
még fiatal kakas vagy valamelyik tojó ha többen vannak terméketlen, vagy fiatal), 
kacsázó fürj (vitaminhiányos), befulladás (vitaminhiányos) (de lehet rosszul alkalmazott 
keltetés).
- Másik mozzanat, a párhuzamos jelölés. Erre azért van szükség, hogy ne essünk 
dilemmába hogy forgattuk vagy nem forgattuk. Alkalmazása egyszerű, a tojás egyik 
oldalát egy, a szembe lévő oldalát kettő vonallal jelöljük.


Jelölésként alkoholos filcet használjunk, ceruza és toll hatástalan erre a célra.

2. Teendő a keltetőgépbe berakásakor

A megjelölt tojásokat úgy helyezzük be, hogy minden egy vonalas egy irányba, és csúccsal lefelé álljon a gépben. A jó keltetés egyik titka egyben aranykövetelmény, a tisztaság!

- Tiszta körülmények közt végezzük (kéz, ruha és helyiség)
- Soha ne tegyünk be idegen más fajtájú tojást (pl. a tyúk vagy legrosszabb 
esetben a kacsatojás, levegőcseréje vagy gáztermelése sokkal nagyobb, így leölheti 
a fürjtojás embrióit)
- Keltetőben legyen párologtató edény és abban klórmentes tiszta vizet adjunk a
 keltetés alatt. Soha ne legyen száraz vagy koszos! (klóros vizet minimum egy napig 
hagyjuk állni)
- Keltetés idejét írja fel, ha kell, naplózza az eseményt a keltetés végéig.


3. A keltetőgép beindítása

Első két nap és utolsó két napon nem forgatjuk a tojást, és mindvégig 37,7-37,8°C fokon optimális 75-80% pára mellett keltetjük.

Hőmérsékletnél, megjegyzést fűznék. Hiába a gyári beállítások, de sokszor megfigyeltem hogy a keltetőgépben nem egyforma hő viszonyok uralkodnak. A központi részben mindig melegebb van, mint a külső részben. Ezt inkább a kocka formájú gépekre igaz, a kör formájúra nem. Érdemes két hőmérős műszerrel kipróbálni és erre beállítani. Általában egy profi keltetőgép nem okoz ekkora fejtőrést, mint a házilag készített.

- vigyázzunk a magas hőmérséklet ellen (a tojás megfő), és
- vigyázzunk a túl alacsony hőmérsékletnél is- A rendszeres áramkimaradás komoly 
kárt okozhat a tojásban, mert az embrió fejlődése késlekedni, majd megszakad és 
elpusztul
- magas páratartalom is gondot okozhat- A magas hőérzet miatt hűteni kell a tojást. 
A száraz levegő az embrió pusztulását okozhatja.
- szellőztetést a tojás forgatás ideje alatt, vagy ha automatizált kezdetben 15 perc, 
később a keltetés vége felé, többszöri 3 vagy 4 alkalomszerű 20 perc
- tojás forgatását reggel és este, első két napon és az utolsó két napon nem kell forgatni
- tanácsos spriccelővel a 15.naptól  naponta egyszer lepermetezni tiszta vízzel, de az 
első repedéskor fejezzük be.


4. Keltetés utáni teendők


Miután a csibe kikelt, egy napra a keltetőben hagyjuk, hogy felszáradjanak és megerősödjenek. Másnap áttesszük a melegedőbe azonos hőmérséklet és páratartalom betartása mellett. A melegedőben napról napra kezdetben fél, később egy fokkal csökkenthetjük. A páratartalmat is csökkentsük.




- Keltetés legvégén mikor az utolsó madár is elment, alaposan takarítsuk és 
fertőtlenítsük ki. Ne várjunk a munkával, mert a rászáradt szennyeződés nem tesz
 jót a gépnek és a következő kelteni való csapatnak.







Tojásban lévő fürjcsibe fejlődése


Fejlődés időrendi folyamat nap szerint:



1. a csírakorong körte alakú lesz, 17. óra – emésztőszervek kialakulása, 19. óra 
gerincoszlop, 20. óra – idegrendszer, 21. óra – fej, szem

2.  szív, véredények, a 2. nap vége felé elindul a szívverés

3. testrészek, végtagok, szervek, orr, szárnyak kialakulása

4. érrendszer,

5. majd az ivarszervek kialakulása
6. lábak, szárnyak fejlődése
7. lábak, szárnyak fejlődése
8. lábak, szárnyak fejlődése, és a tollkezdemények megjelenése
9. lábak, szárnyak fejlődése, és itt már fürjcsibe alakról beszélhetünk, beindul a 
csontosodás
10. növekedés fejlődés
11. növekedés fejlődés
12. növekedés fejlődés
13. növekedés fejlődés, szaruképződmények kialakulásának fejlődése a kikelés napjáig
14. növekedés fejlődés, szaruképződmények fejlődése
15. növekedés fejlődés, szaruképződmények fejlődése
16. növekedés fejlődés, szaruképződmények fejlődése, behúzódik a szikzacskó
17. növekedés fejlődés, bezáródik a köldök és kikel a fürjcsibe





Kelés és szinkronizáció


Kelés: a csibe a tojást a tompa végénél feltöri, ez energiaigényes folyamat, ezért utána néhány órát pihen, majd kibújik (feltörte a tojást, megfordul, kitolat). Ezután pihen és szárad. Csak a kelés utáni nap szedjük le a csibéket, addig erősödnek és száradnak.

Szinkronizáció:  egy jel amire egyszerre kelnek ki. Lényege a tojásban lévők hallják a többieket, bíztatva a siettetéssel.


Tudnivalók és hasznosak



- Sziktömlő:a legfontosabb. Először alakul ki, táplálja az embriót, a köldökön 
keresztül kapcsolódik, a vérerek teljesen körülveszik, ezeken keresztül szállítódik a 
tápanyag. A tojás fehérje is belép a tömlőbe.
- Amnion: teljesen körülveszi az embriót, megtelik folyadékkal. Védi az embriót 
a mechanikai sérülésektől. Ebbe is belép a fehérje.
- Chorin-allantois: külön alakulnak ki, de azonnal összeforrnak → chorioallantois 
membrán. Az amnionra és a sziktömlőre is rátapad, körülveszi őket.

Feladata:    - bontja a meszes héj mésztartalmát ð csontok

                     - a képződött melléktermékek, salakanyagok tárolása

- oxigénellátás a 16-17. napig, ekkor a csibe felcsípi a légkamrát 
– tüdőlégzés. Néhány óráig mindkét légzés, később csak tüdőlégzés

A membrán pattogzáskor felszívódik. Külső pattogzás: a meszes héj repedezni 
kezd, belső pattogzás: 17-18. nap körül a magzat kész, szinte elfogy a hártyarendszer.





Keltetés alatt lezajló anyagcsere-folyamatok



- Szénhidrát anyagcsere: (első hat napban van túlsúlyban) lebontás, beépítés. Nem minden
 szénhidrátot bont le, a glikogénből kb. 25-30% tartalék marad a sziktömlőben. Ez 
táplálékforrásul szolgál a kelés utáni néhány napban.

- Fehérje anyagcsere: (második hat napban van túlsúlyban) 7-8. napon kezdődik, a 10. naptól 
intenzív fehérjebontás.

- Zsír anyagcsere: (harmadik hat napban van túlsúlyban): az összes zsír kb. 30%-a beépül 
az embrióba, kb. 40%-a elég, kb. 30%-a tartalékot képez. A 10. naptól indul be a zsír lebontása,
 folyamatosan fokozódik, a tojás ön hője növekedik – innentől kell a keltetőgépeket hűteni.

- Ásványi anyag forgalom: a keltetés második felében zajlik.




Inkubáció




Ez a gép már nem is gép, hanem a keltetőgép meghosszabbított segítője. Lehet egyszerű papírdobozból és egy hőt adó lámpából kialakított. Lehet fadobozból professzionálisan kialakított. A működési elve, hogy a kikerült napos csibék a keltetőgépben megszokott hő és páratartalom (amit naponta egy egységgel csökkentünk) mellett erősödnek meg. A fürjek életében 3 hétig tart, pontosabban a tollasodásig.

Képsorozaton az inkubátor, eleinte a 4 napos fürjcsibék, majd a végén a 2 és fél hetes fürjek tollas állapotban. A képen látható doboz bel mérete 1x0,5m alapterületű és 30cm magas.
Itt etethetjük számukra készített eleséggel. Itatása papagájitatóval vagy csepegtető rendszer beépítésével.











Ez egy kisebbik fajta, de ezt egy hét alatt kinövik. Mérete 40x40cm és 25cm magas.











Csibe


A japán fürj csibéje a vadonban 17. napon, a keltetőgépből 17.-18.napon bújik ki tojásából. Az új tartásmódnak köszönhetően, előfordul, hogy maga a fürjkotlós kelti ki csibéit és azok, általában a 18.-19. napon ki is kelnek.
A vadonban kikelt fürjcsibe jóval lassabban fejlődik, mint a fogságban kikelt csibék. A fogságban, a kotlós alól kikelt csibék értékesebbek, mivel tudatukban öröklődik, hogy honnan származnak, így nagy a valószínűsége, hogy utódai kotlósok lesznek.




Keltető csibéi


A kikelt csibéket 12-24 órára a keltetőben hagyjuk megerősödés és száradás miatt. A folyamat után, áthelyezzük a számukra előkészített inkubációs készülékbe. A szerkezet lehet egy egyszerűen kivitelezett, és egy hosszútávra legyártott készülék.
De mielőtt áttennénk a számukra kialakított inkubációs készülékbe, fontos szabályokat érdemes betartani.


- kelés napján, soha ne segítsünk a tojásból való kibújásban
- a kikelt abnormális kinézetű csibéket, soha ne tartsuk meg


A tojásba belepusztult vagy ezt segítve kikelt csibék fertőzés áldozatai. Arra vezethető vissza, hogy szülei, nem kellően lettek felkészítve. Ez lehet, állandó monodiétás étrend, vitamin- és ásványi anyaghiány. Ezért a tojó, keltetésre gyenge minőségű tojást produkálja. Ebből az abnormális kinézetű , és a fejlődésben visszamaradott csibe fertőzéses betegségre érzékenyebbé válnak. Ennek okát soha nem a tojásban keresendő, hanem az ezt kitojó tojóban keresendő. Tehát a hibás csibe, árulkodónyom arra nézve, hogy milyen tápon vagy esetleg tartáson voltak szülei. A csapni való arány 60-65%-nál kezdődik, és minél nagyobb az elhullás vagy ki nem kelt csibék aránya már nem a keltetőgép hibás működésre utal (csak akkor beszélhetünk nem a keltetőgép hibáról, ha azt szakszerűen és előírás szerűen és rendszeres áramkimaradás nélkül történt), hanem a tartásmód helytelen voltáról ad szomorú útmutatót.
Mikor már megszáradtak és megerősödtek a keltetőben, az azonos hőfokú és páratartalmú melegedőbe vagy inkubátorba folytatják az életük első fejlődéses szakaszát. A folyamat a tollasodásig tart, addigra a kezdeti magas hőfokot napi egy fokkal csökkentjük. A fürjcsibék ezalatt kitollasodnak, és közben, hozzászoknak az alacsonyabb hőfokhoz. Folyamat általában 3 hétig tart.


Kotlós csibéi


Kotlós csibéivel könnyebb a dolgunk, ha tapasztaltabb kotlóssal van dolgunk. Előfordul, hogy a kezdő kotlós, ha valami megzavarja leszáll a tojásról és ezzel az örök kotlást befejezi. Hogy elkerüljük fontos dolog,


- hogy soha ne zavarjuk, és ne éreztessük vele a jelenlétünket.
- ha a kotlós bizonyos személyhez szokott, más idegen személyt, még 
családtagjainkat se engedjük közel. Így a gondozását a kotlós számára megszokott 
személy végezheti.


Csibe számára az első hét a kritikus, és ezért, nagyon csínján kell bánni a madárral és a környezettel. Ha a kotlós családtagjai jelen vannak az számára idegesítő, ezért minden igyekezettel azon van hogy elzavarja. Ilyenkor a kotlóst hagyjuk a helyén a többieket zárjuk el tőle (pl. az idegesítő fürjek átköltöztetésével, vagy elválasztással).


A kelés napján fontos hogy figyeljünk oda, főleg a kezdő kotlósra. Előfordul,

- hogy a kikelt csibét félreértés miatt leöli
- ha nem is öli le, véletlenül agyontapossa


Ebben az esetben ha kell vegyük el és tegyük a melegedőbe illetve inkubátorba. míg meg nem erősödik, csak akkor adjuk vissza, ha biztosra megyünk, hogy leölés vagy baleset nem lesz. Ha nem akarjuk visszatenni, adhatunk tojást eléje, ha maga alá gurítja újbóli kotlásra készülhetünk fel. Ahhoz el kell távolítani az előző kotlásból, a tojás maradványokat.
A tapasztaltabb kotlósnál, ha van gépből kikelt csibe, adhatunk a meglévőkhöz. Da ahhoz, a hő és páratartalomnak meg kell lennie, ami a keltetőgépben meg volt. Ugyanis a kotlós maximum 7-8 csibét tud maga alá bujtatni. Ezt inkább nyáron érdemes megcsinálni.
Ezeket a fürjeket, az ivarérésig együtt tarthatjuk, és az elválasztás napján csak a kakasokat vesszük el még a második hónap elején! Magyarul kakas mentesíteni kell az állományt. A negyedik hónap elején teszünk be ivarérett, nem testvér vagy apai kakast! Ha ezt teszi, a folyamat kezdődik elölről, de már nem egy kotlóssal.


A témához ajánlott oldalak:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése